A gyöngyök szépségében már évezredek óta gyöngyörködünk. A tenyésztett gyöngyök élete

Az egyiptomiak már Krisztus előtt 1500-ban gyöngysorokat viseltek, az ókori rómaiak számára pedig a gyöngyök a gazdagság, bölcsesség és boldogság szimbólumai voltak. Egy gyöngyszem akár 100-150 évig is képes megőrizni szépségét.

Az emberiség több, mint 6000 éve ismeri a gyöngyöket. Ezt bizonyítják a kínaiak, akik gyógyító hatást tulajdonítottak a gyöngyöknek, az indiaiak, akik talizmánként hordták őket, vagy a mongol uralkodók, akik azt vallották, hogy a gyöngyből készült főzet megerősíti a férfiasságot.

A gyöngyök őrei

A gyöngyök egyes tengeri és édesvízi kagylók (ritka esetekben akár csigák) „gyümölcsei.” A gyöngykagylók többsége életének nagyrészét elrejtőzve, kövekre tapadva tölti. Tudta, hogy a kagylók tipikus jellemzője, hogy nincs fejük?

Minden puhatestű apró élő részecskékkel táplálkozik, melyeket kopoltyúk segítségével szűrnek ki a vízből. Éppen ezért a kagylók nagy része érzékeny a víz minőségére, nem szereti a túlságosan iszapos vizeket. Csak akkor keletkezik gyöngy a kagylóban, ha egy idegen részecske (például homokszem vagy apró kő) jut be a kagyló gyöngyházába. Annak érdekében, hogy megakadályozza az irritációt, a kagyló fokozatosan gyöngyház réteggel vonja körbe a homokszemet, és így keletkezik a gyöngy.

A puhatestű, melyben a gyöngy „születik”, gyöngykagylónak nevezik. Hamisítatlan szivárványos ragyogását a gyöngyszem a gyöngyház és konchiolin rétegek váltakozó bevonatával nyeri. Sokféle kagylóban találhatók meg gyöngyszemek. A legértékesebbek közé tartozik a Pteria kagyló, a legnagyobbak közé pedig a tengeri kagylók, vagyis Pinctada maxima, melyek súlya akár a 5,5 kg-ot is elérheti. Elsősorban Ausztrália nyugati és északi partján fordulnak elő.

A természetes gyöngyök ritkasága és előfordulása

A gyöngy színét gyakran a kagyló fajtája befolyásolja, amelyben keletkezett. A természetes gyöngy alakja a homokszem vagy kavics alakja szerint formálódik, vagy attól függően, hol helyezkedik el a kagylóban. A gyöngyszem nagyságát nemcsak a kagyló fajtája, hanem a környezeti hőmérséklet is befolyásolja. A természetes, tehát nem tenyésztett igazgyöngy nagyon ritka és drága, mivelhogy emberi behatás nélkül keletkezik. Az igazgyöngy megtalálásához sok gyöngykagylót kell kinyitni. Óvatos kinyitással azonban a gyöngykagylónak nem esik semmi baja.

Ezekre a gyöngykagylókra általában a trópusi tengerek meleg vizeiben „vadásznak”, Srí Lanka és Dél-India partvidékein, ahol 6 és 15 méter közötti mélységben fordulnak elő mindenekelőtt rózsaszínes-fekete és sárga gyöngyök. A Perzsa-öböl rózsaszín és krémszínű gyöngyeiről híres. Gyöngyök azonban előfordulnak még olyan helyeken is, mint Indonézia, Japán, Kína, Vietnam, Tahiti, Ausztrália vagy Közép-Amerika.

A tenyésztett gyöngyök elragadó eleganciája

Bár a tenyésztett gyöngyök ugyanolyan feltételek mellett keletkeznek, mint az igazgyöngyök, az ember adja meg a folyamat kezdőlökését. A tenyésztett gyöngyök gyöngyfarmokon keletkeznek, ahogy a gyöngykagylók gyöngyházába apró kis gyöngyöket helyeznek, melyeket azután a gyöngy bevonja gyöngyházrétegekkel ugyanúgy, mint az igazgyöngyök esetében.

A tenyésztett gyöngyöket hasonló csoportokba osztjuk. A legismertebbek, és valamivel drágábbak, a sósvízi, tengeri tenyésztett gyöngyök. A másik, valószínűleg legelterjedtebb csoportba az édesvízi, vagyis folyami gyöngyök tartoznak. Eredetiségük ugyanazt a tenyésztési módot bizonyítja, mint amilyen a tengeri gyöngyök tenyésztése is. Szépségükben a tenyésztett gyöngyök mit sem veszítenek. Selymesen fénylenek és gyönyörű porcelánszerű a megjelenésük.

Történelmi áttekintés

A gyöngyök nemcsak a nemesi jellegükkel írták be magukat a történelembe. Szokatlanul nagy, galambtojás nagyságú gyöngy volt II. Fülöp spanyol király birtokában, a brit királyság kincséhez pedig egy 5 centiméter átmérőjű gyöngy tartozik. Az eddigi legnagyobb felfedezett gyöngy pedig állítólag egy bizonyos San Francisco-i bank tulajdonában van.